Kiszáradás (hányás, hasmenés)

#Fájdalomcsillapítás gyermekkorban #Láz és lázcsillapítás

A statisztikák szerint az egészséges kisgyermekek átlagosan évente 6-12 alkalommal esnek át fertőző betegségeken, melyek jelentős része lázzal, hányással vagy hasmenéssel jár. Bár ezek csaknem mindig banális vírusfertőzések, melyek az immunrendszer normális működése mellett 1-3 napon belül spontán gyógyulnak, a fenti tünetek következményeként kialakulhat jelentős víz- és elektrolitveszteség, melyet kiszáradásnak nevezünk.

Kiszáradás – jelek, teendők

Mi történik kiszáradás esetén?

Kiszáradás során a szervezet az alapanyagcseréjéhez nélkülözhetetlen ionokból és vízből szenved hiányt. A sejtek alapszintű működése ekkor felborul, energiatermelésük csökken, ezért a különböző szervek funkciója károsodhat. A gyermekek szervezete a rendkívül energiaigényes növekedés és fejlődés miatt arányaiban több energiát és vizet igényel, mint a felnőtteké, ezért folyadékvesztés vagy nem megfelelő folyadékpótlás következtében gyorsabban ki is száradnak. Már a kiszáradás enyhe tünetei esetén sőt az első hányást vagy hígabb székletürítést követően érdemes nagy figyelmet fordítani a folyadékpótlásra.

Általános szabály, hogy minél kisebb egy gyermek, annál gyorsabban képes kialakulni nála a kiszáradás.

Mit tegyél hányás esetén?

Kezdd meg mihamarabb a folyadékpótlást. Figyelj rá, hogy az utolsó hányás és az első korty folyadék között mindig legalább 15-20 perc teljen el, amíg a gyomor nyugalomba kerül.
Ezután gyakran kínáld a gyermeked kisebb mennyiségekkel (10-15 percenként). Csecsemők és kisdedek esetében kanálból vagy fecskendőből itasd, az adagokat folyamatosan emeld. A kiinduló dózis csecsemők esetén 2-3 teáskanál, kisgyermekeknél 2-3 evőkanál. Ha gyermeked újra hány, lépj vissza a kiinduló dózisra!
A kínált folyadék víz, tea vagy 1:1 arányban hígított, szűrt gyümölcslé legyen, hűtve kínáld. Ne itass gyermekeddel nehezen emészthető folyadékokat (tej, kakaó, szénsavas üdítő, rostos gyümölcslé), mert ezek nehezebben ürülnek ki a gyomorból és nagyobb mennyiségű folyadékvesztést okozhatnak. Az elektrolitpótlás miatt – ha elfogadja a gyermeked – enyhén sózd meg a folyadékot.
Kizárólag anyatejjel táplált csecsemők esetében ne hagyd abba a szoptatást, de gyakrabban kínáld, hogy egyszerre kisebb mennyiségeket kapjon.
Tápszerrel táplált csecsemők esetén kisebb adag tápszerrel vagy orális rehidratáló folyadékkal próbálkozz, melyet fokozatosan emelj fel a megszokott adagra.
Ellenőrizd a folyadékbevitelt a gyermek vizeletürítése alapján. Ha legalább 4-6 óránként van vizelete, elegendő az általad beadott folyadékmennyiség.
A hányó gyermekek általában étvágytalanok, előfordul, hogy a korábban megszokott adagok töredékét vagy semmilyen táplálékot nem fogadják el. Ilyen esetben elegendő a cukros teával, hígított gyümölcslével vagy rehidratáló folyadékkal (ORF) pótolni. Amint elfogadja a szilárd táplálékot, ügyelj rá, hogy könnyen emészthető, magas szénhidráttartalmú, zsír- és fűszermentes legyen (pl. főtt burgonya, főtt tészta, pirítós, rizs stb.). Az utolsó hányás után 24 órával gyakorlatilag bármilyen, a gyermek által kívánt étel adható.
Hányáscsillapítót soha ne adj gyermekednek önhatalmúlag, alkalmazásáról minden esetben orvos döntsön.

Mit tegyél hasmenés esetén?

Hasmenés a csecsemők esetén a megszokott napi gyakoriságnál legalább kétszer gyakrabban jelentkező híg székletürítést, míg nagyobb gyermekeknél napi több mint három híg székletürítést jelent. A hasmenést leggyakrabban banális vírusfertőzések okozzák, melyek spontán gyógyulnak. Az esetek jelentős részében nincs szükség sem székletvizsgálatra, sem gyógyszeres kezelésre.

Hasmenés esetén is kezdd meg mielőbb a folyadékpótást – a hányásnál leírt irányelvek szerint.
Gondoskodj a gyermeked pre- és probiotikumpótlásáról.
Moss gyakran kezet az ellátás során, és mindenképp tanítsd meg erre gyermekedet is, így elkerülheted, hogy a család többi tagja is elkapja a betegséget.
Gyermeked esetében ne alkalmazz székletfogó gyógyszereket és széntablettát! Ezek lassítják a bélműködést, ezért a kórokozók lassabban ürülnek ki természetes módon a bélrendszerből, így további panaszokat okoznak, és a gyermek tovább marad fertőzőképes.
Szigorú diétát csak az első napokban célszerű tartani (zsíros és fűszeres ételek, valamint a tejtermékek mellőzése).
Semmiképp ne vidd gyermeked közösségbe, ha hány vagy hasmenése van!

Hogyan tudod felismerni a kiszáradást?

Enyhe kiszáradás esetén a gyermekek általában tünetmentesek, vagy enyhe tüneteik vannak (pl. fokozott szomjúságérzet, sötétebb színű vizelet, szájszárazság). Ezt az állapotot a szervezetük egy ideig jól képes kompenzálni, így célszerű már ebben a stádiumban törekedni az intenzívebb folyadékpótlásra.

Súlyos kiszáradás tünetei:

száraz nyálkahártyák, cserepes ajkak;
beesett, karikás szemek;
bágyadtság, fáradtság, elesett állapot;
szédülékenység;
ritkább, csökkent mennyiségű vizeletürítés;
könnytermelés csökkenése (síráskor nem könnyezik);
csecsemők esetében beesett kutacs;
hűvös végtagok.

Mit tegyél kiszáradás esetén?

Többszöri hányás és hasmenés mellett kialakuló bármely fenti tünet esetén sürgős orvosi vizsgálat indokolt. Ezenkívül azonnal fordulj orvoshoz, ha:

hányással, hasmenéssel küzdő gyermeked 6 hónaposnál fiatalabb;
gyermeked hányásában vagy székletében vért látsz;
ha csillapíthatatlan a gyermeked hányása;
csecsemők esetében 4-6, nagyobb gyermekek esetében 6-8 óránként nincs vizelet;
a hányás fejsérülést követően alakul ki;
3 hónapos kor alatti csecsemőnél etetéseket követően nagy mennyiségű sugárhányást észlelsz;
a hányás jelentős hasi vagy heretáji fájdalommal jár;
a hányást fájdalmas vizeletürítés kíséri;
több, mint 10x nagy mennyiségű, híg széklet jelentkezik egy napon belül;
a hányás vagy hasmenés 10 napon túl is tart;
bizonytalan vagy a tünetek megítélésében.

Mindenképp hívj mentőt, ha a hányás mellett veszélyeztető tünetet (pl. görcsroham, tudatzavar, csillapíthatatlan láz nagyfokú elesettséggel) észlelsz.